Locsolkodás, tojásfestés, barka díszítés. A húsvéti időszakhoz nemcsak hagyományos ételek, hanem különböző tradíciók is szorosan kapcsolódnak. A többnapos ünnep minden egyes napjának megvannak a maga vallási szertartásai és sokéves népszokásai.
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe. Az erre való felkészülést megelőzi az úgynevezett nagyhét, amely során az ünnepre hangolódás és a készülődés kerül főszerep. A húsvét többnapos ünnep, amelynek napjai: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, húsvétvasárnap és húsvéthétfő. Hagyományokat és szokásokat tekintve sokszor elkülönülnek a vallási és a népi körökben tartandó rítusok.
Húsvéti hagyományok és szokások: a nagyhét napjai
Nagycsütörtök: vallási körökben ekkor Krisztus utolsó vacsorájára, elfogatására és szenvedéseire emlékeznek. Ezt a napot szokták még zöldcsütörtöknek is nevezni a jó termés reményében, illetve a húsvétot megelőző böjt miatt. Régi szokások szerint ekkor csak friss zöld leveleket, például spenótot, salátát fogyasztottak. Egy néphagyomány szerint nagycsütörtökön nem volt szabad sokat aludni, ugyanis az az egész éves lustaságot szimbolizálta. Ezen az estén a templomban lévő harangok elhallgatnak és nagyszombaton szólalnak meg ismét.
Nagypéntek: Jézus halálának napja, vallási rend szerint a böjt és a gyász ideje. A népszokások szerint ez egy szerencsétlen nap, amelyen tilos baromfit vágni, az asszonyoknak tilos mosni és kenyeret sütni. A férfiaknak pedig ezen a napon szigorúan tilos volt a földművelés. Nagypénteken sokszor tojást festettek, illetve úgy tartották, akik még napfelkelte előtt megfürdik, az képes ellenállni mindenfajta betegségnek.
Nagyszombat: húsvét ünnepének előnapja, negyvennapos böjt vége, a csend, valamint a várakozás ideje. Ezen a napon szólalnak meg ismét a harangok, amihez kapcsolódó szokás volt kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat. Ez szimbolizálja a régi rossz termés lehullását. Szitén nagyszombati hagyomány volt, hogy a reggeli mosdóvízbe piros tojást tettek, melynek egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak.
Húsvéti hagyományok és szokások: húsvétvasárnap és húsvéthétfő
Húsvétvasárnap: Jézus feltámadásának napja. Ehhez szorosan kapcsolódik az ételszentelés hagyománya, amelyre a délelőtti misén került sor. A letakart kosárban sokféle ételt vittek magukkal, például tojást, sonkát, bort, kalácsot. Ez szigorúan munkamentes nap volt, amikor egyáltalán nem dolgoztak és nem végeztek ház körüli munkát sem.
Húsvéthétfő: Az legnépszerűbb húsvéti szokás, a locsolkodás napja, innen ered a vízbevető hétfő elnevezés. Ez az egyik olyan hagyomány, amely a mai napig sok helyen megmaradt. Régebben úgy hitték, hogy a víznek tisztító és termékenység sugárzó hatása is van. A szép ruhába öltözött lányokat meglocsolják, piros tojásért cserébe.
Húsvéti hagyományok és szokások: leggyakoribb szimbólumok
A húsvéti ünnepkörhöz szorosan kapcsolódik néhány igen jellegzetes szimbólum, amelyeknek minden esetben plusz jelentést tulajdonítottak. Ilyen például néhány állat, mint a nyúl, a csibe vagy éppen a bárány. A legelső a családod, a középső az új életet, míg az utolsó Jézust hivatott jelképezni. Egy másik fő szimbólum csoport az ételekhez köthető. A tojás, amely a termékenységet, az újjászületést hivatott megjeleníteni. A kalács a jólétet és gazdagságot jelképezi, valamint a hálaadást fejezi ki.
